A háromfejű király érzékeny mondanivalójú mese, amely a gyászfeldolgozás, a családi összetartás és a szeretet gyógyító erejének témáját járja körül a gyermekek számára is könnyen érthető módon. A történetben a királyné halálát követően a kiutat kereső, önmagát és a külvilággal való kapcsolatát is elvesztő király szívét gyermekei, Porcsin és Mimóza igyekeznek visszaszerezni Csodálatos Pitypangmező erdejében. Küldetésük során kihívás és segítség is érkezik, s mint minden mesének, ennek is egy megnyugtató, boldog befejezés dukál.
Az előadást Bozó Andrea rendezi, s a színészek legtöbbjének több szerepben is helyt kell állniuk a színpadon, ebben e tervek szerint a mai technika is segítségükre lesz. Ebben a darabban mutatkozik be a salgótarjáni közönség előtt a nyáron érkezett három színész, Horváth Lídia és Kiss Nikolett, valamint az egyetemi hallgató Szanka Levente.
„A szeretet örökös felelősségvállalás: a másik ember sorsáért, érzéseiért, biztonságáért. A család alapvetően egy szeretetteljes, biztonságos közeg, tagjainak össze kell tartaniuk, hogy szükség esetén összeragasszák az egészet, ami eltörött. A gyász okozta fájdalom olyannyira eluralja a király gondolatait, hogy az a személy, akinek támasznak, biztos pontnak kéne lennie a gyerekek életében, szintén elveszik. A veszteséggel való szembenézés, az egymásra való odafigyelés, egymás segítése, a testvéri szeretet és összetartás ereje azonban átsegít a legnehezebb időszakon. Mimóza és Porcsin megkeresik a király elszökött szívét, így birodalma, a csodálatos pitypangmező, ismét virágba borul.
A pitypang a remény, az erő, a kitartás, a játékosság, az átalakulás és az újjászületés szimbóluma, visszatérő motívuma a szeretetnek, és az emlékezés jelképe. A legnehezebb pillanatokban is emlékezzünk arra, hogy örökre velünk marad az, aki igazán fontos a számunkra!
A téma súlya, érzékeny mivolta senkit ne riasszon el attól, hogy megtekintse ezt a művet, hiszen játékos nyelvezete, szimbolikus figurái folyamatosan megmosolyogtatják az embert, hangsúlyozva, hogy az életünk tele van szépséggel, jósággal és humorral, amit észre kell vennünk, ha az életre, a szeretetre igent akarunk mondani” - írta az előadás zenei anyagát új dalszövegekkel kiegészítő dramaturg, Debreceni Boglárka. A zenei anyagot Romhányi Levente frissíti fel, amelyben megszólal egy különleges hangszer, a handpan is Nagy Tamás révén, a díszlet és jelmez Dima Rita Timi munkája.
A Háromfejű király története szeptember végétől várja a kisebbeket és nagyobbakat a Zenthe Ferenc Színházban.
