Kritikák

Joshua Sobol: Gettó c. drámája a vilnai gettóban élő zsidók igaz történetét dolgozza fel. Az oda kényszerült zsidók között összeverbuválódik egy társulat, hogy kiszolgálják és szórakoztassák a katonákat, miközben saját közösségüket is próbálják ezzel egyben tartani. (,,Művészek vagytok, nektek kell fényt hozni ide!”). A színház tehát túlélési stratégia lesz: a gettó lakói előadásokat játszanak, hogy munkás igazolványhoz, élelemhez jussanak, és néhány órára újra embernek érezzék magukat.

„Ostora lettem a férfiaknak” – Veszedelmes viszonyok a Győri Nemzeti Színházban 1782-ben megjelenik Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című regénye. Ugyanabban az évben, amikor bemutatják Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból című művét.

Ödön von Horváth nevét repertoáron látni máris örömre és kíváncsiságra ad okot. Öröm, hiszen a leghíresebb műveit leszámítva - Mesél a bécsi erdő, Kasimír és Karolin - ritkán látni darabjait a magyar színpadokon, de az említetteket sem látjuk sokat. A magyar-osztrák-horvát-cseh szerző pedig az írásművészet szempontjából korszakalkotónak bizonyult, eközben saját korának, a történelmi és társadalmi változásokban gazdag huszadik század első felének aktív, de mindig civil résztvevőjeként nagyon pontos lenyomatott hagyott ránk ebből a feje tetejére fordult időszakból. És lássuk be, nem sokan mondhatják el, hogy egy fiatalkori csoportverekedés után a bíróságon Hitler ellen vallottak. Emiatt persze, élete végéig üldözték.