1. Főoldal
  2. Kritikák

Kritikák

Összeérő kezek - Shakespeare: Rómeó és Júliája a Móricz Zsigmond Színházban
Összeérő kezek - Shakespeare: Rómeó és Júliája a Móricz Zsigmond Színházban
Rómeó és Júlia táncolnak a bálban. Még mindketten mással. Még nem tudnak egymásról. Még közéjük táncol néhány álarcos pár. Nyújtják kezüket a következő tánchoz, a soros embernek. Pontosan ugyanúgy, mint előtte a többieknek. A zene és a tánc ugyanaz. Ugyanaz a kézmozdulat. Látszólag semmi nem változott. Mégis kicsit más már a világ, hiszen most Rómeó és Júlia keze ér össze. Kicsit halkabb a zene. Kicsit lassabban múlik az idő. És hirtelen minden egyértelművé lesz. Mert ott a kéz, amit most érintenek meg először, mégis olyan, mintha egész életükben azt fogták volna. Rómeónak már csak Júlia van. Júliának csak Rómeó. Mindez visszavonhatatlan.
„Nem vagyok tucatember!” – Az ügynök halála a Vörösmarty Színházban
„Nem vagyok tucatember!” – Az ügynök halála a Vörösmarty Színházban
Bőröndökből épült falak között bolyong Willy Loman, miközben múltja, vágyai és kudarcai lassan egymásba csúsznak. A Vörösmarty Színház Az ügynök halála-előadása nem próbálja újraírni Arthur Miller klasszikusát – helyette pontosan és fegyelmezetten bontja ki annak legfontosabb kérdéseit. Arthur Miller Az ügynök halála című drámája az egyik legismertebb XX. századi amerikai klasszikus, amelyet világszerte játszanak. A Loman családnév összeforrt az amerikai álom illúziójából való eszméléssel, és ez adja meg a történet alaphangulatát is: a felemelkedés biztos útjáról nagyobb a bukás. Ezt a témát feszegeti a székesfehérvári Vörösmarty Színház októberben bemutatott változata is, Hargitai Iván rendezésében.
„Én őt… vagyis mi őt… vagyis te őt!” – a Cyrano Szolnokon
„Én őt… vagyis mi őt… vagyis te őt!” – a Cyrano Szolnokon
A szolnoki Szigligeti Színházban izgalmas, filmszerű képekben megálmodott Cyrano-előadás látható Vladimir Anton rendezésében. „Én őt… vagyis mi őt… vagyis te őt!” – mondja a címszereplő, aki szereti Roxane-t, aki szereti Christiant. Egy finomlelkű költő és egy vonzó, fiatal tiszt együtt létrehozza az álomférfit, akibe a gyönyörű nő beleszerethet – csupán egyet felejtenek el: ne csak nézzék az általuk létrehozott alkotást, hanem éljenek is.
Vagy akklimatizálódsz vagy elpusztulsz – a Rokonok Zalaegerszegen
Vagy akklimatizálódsz vagy elpusztulsz – a Rokonok Zalaegerszegen
Hogyan módosítja a jellemet a felemelkedése, a karrier? Meddig lehet kompromisszumokat kötni erkölcsi leépülés nélkül? Mit ér a becsület egy olyan világban, ahol minden kapcsolat érdekből születik? A zalaegerszegi Rokonok (avagy Dr. Kopjáss István gyors lefolyású politikai pályafutása és magánéleti tipródása három órában) Móricz Zsigmond klasszikus történetén keresztül teszi fel ezeket a ma is aktuális kérdéseket.
„Azt hiszem, engem unatkozni teremtettek” – a Hedda Gabler Tatabányán
„Azt hiszem, engem unatkozni teremtettek” – a Hedda Gabler Tatabányán
A polgári jómodor öltönyét viselő, sötétlelkű érzelmi gengszterek ma is velünk/bennünk élnek. Tiszteletreméltó, hogy szadizmusuk legtöbbször csakis önmagukért való, ezért gyönyörködtet és rémiszt a szöveg – Guelmino Sándor karakán előadást rendezett Ibsen Hedda Gableréből, amely mű a felszínen olykor túlontúl udvarias.
Játék és borzalom – a Gettó Miskolcon
Játék és borzalom – a Gettó Miskolcon
Mit ér a művészet, amikor az élet ára néhány dekagramm szárazbab? A Miskolci Nemzeti Színház Gettó-előadása kegyetlenül eleven morális kísérletet kínál: egyszerre nevettet és megrémít. Béres Attila manipulatív előadást rendezett a szó legjobb értelmében. Gettó-kritika.