„A színpadon nem magunkról, hanem róluk, a közönségről kell, hogy beszéljünk”
Horváth Csaba rendező a premier utáni beszédében kiemelte, hogy az alkotás célja nem az önmegvalósítás, hanem a hiteles ábrázolás. „Móricz attól fantasztikus, hogy nem saját magát valósította meg, hanem azokat az embereket mutatta be, akiket oly jól ismert. Nagyon boldog vagyok, hogy minden nehézség ellenére nem hagytuk magunkat: egy szép és értékes dolog született. Bízom benne, hogy a siker csak hatványozódni fog az elkövetkezendő előadásokon.”
A produkció különlegessége a generációk találkozása, ugyanis a Színművészeti Egyetem fizikai színházi szakjáról három különböző évfolyam növendékei léptek egyszerre -Horváth Csaba tanítványaként- színpadra: Widder Kristóf, Horkay Barnabás az idősebb, Herman Flóra, Gyulai-Zékány István a középső és Tarjányi Liza a legfiatalabb végzett évfolyamból.
Horváth Csaba külön kiemelte Móri Csaba „Kecsa” szcenikus színpadi jelenlétét is, aki szóló táncot mutat be több alkalommal az előadásban, és akivel közös gyökereik egészen a Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatáig nyúlnak vissza.
Szabó Tibor igazgató – aki a darabban Lajos szerepét is alakítja – elsősorban a csapatmunkát és a háttérben dolgozók kiemelkedő teljesítményét méltatta. Horváth Csaba munkáját ajándékcsomaggal köszönte meg, mint fogalmazott, a rendező-koreográfus az elmúlt öt évben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egy magabiztos, erős társulat állhasson ma színpadra Szombathelyen.
Bővebb információ: ITT!
