A 2025/2026-os évad augusztus 20-án veszi kezdetét az István, a király című rockoperával. Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János és Boldizsár Miklós 42 évvel ezelőtt bemutatott, kultikus művét látványos keretek között és igazán autentikus helyszínen, a Veszprémi Várban játssza először a színház. A Veszprémi Petőfi Színház első nagyszínházi bemutatójának – amelynek hivatalos premierjére októberben kerül sor a Nagyszínházban – rendezője Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész. A főbb szerepekben Nemes Tibor (István), Sándor Péter (Koppány), Szederjesi Teodóra (Gizella) és Hirschl Laura (Réka) látható.
Novemberben egy újabb klasszikust – igaz, egészen másmilyet – láthatnak a színházbarátok. Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékáról van szó, amely különleges alapötletével, pörgős-fordulatos cselekményével, valamint úgyszólván észrevétlenül közvetített tanulságaival egykettőre a magyar, valamint a nemzetközi közönség kedvencévé vált. A Veszprémi Petőfi Színház adaptációját Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész rendezi.
A fergeteges télkezdetről a Nóti Károly–Zágon István–Eisemann Mihály szerzőtrió zseniális, megunhatatlan, nem mellesleg örökzöld témájú vígjátéka, a Hyppolit, a lakáj gondoskodik. A Dolhai Attila Jászai Mari-díjas, érdemes művész rendezte produkcióban az úrhatnám „gazdáinak” tükröt tartó inast Cservenák Vilmos, Schneider Mátyást Kőrösi Csaba, Schneidernét pedig Módri Györgyi alakítja.
A Veszprém Petőfi Színház évadról-évadra bemutat egy nagy klasszikus színművet. Idén ez William Shakespeare A velencei kalmár című alkotása lesz, amely – bár az újkor hajnalán játszódik – szintén nagyon aktuális problémaköröket, az eltérő kultúrák együttélését, valamint a pénz és az üzleti érdekek mindenre rátelepedését járja körül. A rendező Oberfrank Pál.
A teátrum új évadbeli bemutatóinak szerzői között ismét felbukkan a kortárs francia Oscar-díjas író, dramaturg és forgatókönyvíró, Florian Zeller neve. A veszprémi nézők nemrégiben a megrendítő, Az apa című drámáját láthatták, 2026 áprilisában, a IX. Lélektől-Lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválján pedig A fiú című műve mutatkozik be. A sokakat közvetlenül érintő konfliktushelyzetről szóló drámát Józan László rendező állítja színpadra.
Nem ígérkezik kevésbé izgalmasnak és sokszínűnek a Latinovits-Bujtor Játékszín műsora sem. Mindjárt szeptemberben az Unikornis című monodrámára – amelynek ősbemutatója a VIII. Lélektől-Lélekig Fesztiválon volt – válthatnak jegyet az érdeklődők. Az igaz élettörténet főszerepét Szorcsik Kriszta színművésznő játssza, a rendező a Jászai Mari-díjas, a veszprémi színházjáró közönség előtt jól ismert Tasnádi Csaba.
Kevés olyan briliáns kezdeményezés van, mint a székesfehérvári Szent István Múzeum Régész Színháza. A Veszprémi Petőfi Színházban is nagy sikert aratott Schliemann – Trója című monodráma után idén októberben a Matuz János rendezte, A hieroglifák titka című dráma mutatkozik be, amely a francia klasszika-filológus, a hieroglifák megfejtője, Jean-François Champollion (1790–1832) különös, izgalmas életéről szól.
A nagy, múlhatatlan érdemeket szerzett, történelmi jelentőségű alakok közül Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a következő, aki megidéződik a Játékszín színpadján – igaz, nem közvetlenül, hanem feleségén, Botka Saroltán keresztül. Hedry Mária Árnyéksors című színműve a páratlan tartású, mélységesen humánus, gazdag érzelemvilágú asszony élettörténetén keresztül mutatja be a legendás politikus munkásságát és a huszadik század viharos történelmét. A Petneházy Attila rendezte színmű, amelyet egy alkalommal már játszott a színház, novembertől bekerül a bérletes kínálatba.
Az 1990-es évek közepén a New York-i színházi élet egyik nagy szenzációja volt Tom Ziegler off-Broadway darabja, a Grace és Gloria. A szívhez szóló, mély mondanivalót hordozó színmű alaptörténete szerint a kórházból gyógyíthatatlan betegként kiengedett parasztasszony, Grace gondozását a jómódú, nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás, Gloria vállalja. Az élet furcsa játéka hozta találkozás során emberi sorsok, létfilozófiák bontakoznak ki. A februárban bemutatandó színmű rendezője a Veszprémi Petőfi Színház népszerű, sokoldalú színművésze, Máté P. Gábor.
Márciusban egy, a valóságban talán nem, vagy ebben a formában nem létezett helyre nyerhetnek bebocsátást a nézők: a Veszprém Orfeum sanzonettek, dizőzök, primadonnák, bonvivánok, vidéki, de valahol mégis nagyvilági sármmal rendelkező gentlemanek segítségével idézi meg egy letűnt világ lázas, szenvedélyes éjszakáit. Oberfrank Pál rendező a szerepeket a teátrum minden műfajban remeklő, énekelni és táncolni híresen jól tudó tagjaira bízza.
A Veszprémi Petőfi Színház mindig is kiemelt figyelmet fordított gyermekekre és a fiatalokra, hiszen belőlük lesz a jövő közönsége. A legkisebbek kedvében járva a színház szeptemberben a méltán legendás Romhányi József–Nepp József páros rajzfilmsorozata alapján készült Dr. Bubó című mesejátékkal indít.
Petőfi Sándor halhatatlan, fogalommá, a legszebb értékek megtestesítőjévé vált hőse, János vitéz Kacsóh Pongrácot is megihlette, aki daljátékot írt a verses meséből. Ez utóbbiból született meg a János vitézke című interaktív gyermekelőadás, amelynek rendezője Harangi Mária.
A 2025/2026-os évadban is mennek tovább a BonBon Matiné előadásai, amelyek a komolyzene világába vezetik be a gyerekeket. Az 1998-ban, Lukácsházi Győző által létrehozott önálló kulturális műhely humoros, szórakoztatói műsorai az évtizedek alatt számos fiatalt sarkalltak arra, hogy megtanuljanak játszani valamilyen hangszeren. Remélhetőleg a következő epizódok is sokakat inspirálnak majd ilyesmire.
A Karaván Színház egy kicsivel nagyobbaknak, a tizenéveseknek szánja Zenemenő című, Nyári Oszkár rendezte interaktív zenetörténeti előadását, amely többek között Bach, Mozart, Vivaldi és Liszt Ferenc lenyűgöző birodalmának kapuját nyitja meg a fülek és a szívek előtt. Komolyzenei beavatás ez játékosan, humorosan, élményszerűen.
Holt költők társasága – ki ne ismerné ezt a címet? A világsikert aratott, 1989-ben bemutatott filmdrámából Magyarországon elsőként a Veszprémi Petőfi Színház készített színházi adaptációt. A mű most újra látható lesz, igaz, más szereposztással, hiszen az egykori diákok ma már a nagybetűs Élet színtereit járják, maguk is szülők. Az élet és az érzések tényleges meg- és átélésére, a gyorsan elszálló pillanatok megragadására biztató drámát Funtek Frigyes rendezi.
Tom Schulman művéhez hasonlóan Topolcsányi Laura Magdi című misztériumjátéka is elsősorban a tizenévesekhez, a fiatal felnőttekhez szól. A második világháború utolsó napjaiban vértanúságot szenvedett litéri munkáslány, Bódi Mária Magdolna tragikusan végződő, de csak a földi síkon befejezett történetét feldolgozó, Oberfrank Pál rendezte dráma VIII. Lélektől-Lélekig Fesztiválon megtartott díszbemutatója katartikus élményt nyújtott. Minden bizonnyal ilyenben részesülnek majd a szeptemberre tervezett hivatalos premier, majd a későbbi előadások nézői is.
Az Ady & Léda – Szeretném, hogyha szeretnének című életrajzi táncjáték első előadására 2025. május 30-án szólította a nézőket a jól ismert hívószignál. Az irodalomtörténet egyik leghíresebb, egyben legviharosabb szerelmi történetét a Horváth Renátó Production táncművészei adják elő a Horváth Renátó megálmodta díszletek között, jelmezekben, zseniálisan összeválogatott zenékre. A Horváth Renátó Production és a Veszprémi Petőfi Színház közös vállalkozásában megvalósult produkció a 2025/2026-os évad bérletes előadásai közé kerül.
Az új évadban is műsoron marad az Anconai szerelmesek című zenés komédia, a Csoportterápia című musical-komédia, a Mágnás Miska című operett, a Petőfi SzínSingers koncertshow, a Tortúra című pszichothriller, a „...Lázas ifújság...” című zenés színházi est, az Árva szörny, a Hatodik szék és az Imagináció című dráma, a Kapj el! című kamaramusical, valamint a Frakk, a macskák réme című mesejáték.
Bővebb információ: ITT!
