Az Elnémult harangok az Ukkról származó Rákosi Viktor regénye, amellyel eredetileg Trianon 100. évfordulójára készült volna a zalaegerszegi színház. Érdekessége, hogy jóval korábban született a mű, 1903-ban, minthogy Erdélyt elvesztette volna Magyarország, noha mégis ennek a traumának, s a magyar és a román népek közti ellentét és együttélés művészi szimbóluma lett. 1905-ben Malonyai Dezső színjátékká dolgozta át, 1916-ban és 1922-ben is megfilmesítették.

Templomi jelenet a színpadon (jelmez: Szőke Julianna)

Fotó: Pezzetta Umberto

A színészek maszkban dolgoztak. Előtérben D. Varga Ádám, a fiatal pap

Fotó: Pezzetta Umberto

A Hevesi Sándor Színház Nemlaha György átiratát használta. A rendezésre eredetileg Szilágyi Tibort kérte fel dr. Besenczi Árpád rendező, de a 80 éves művész helyett végül Farkas Ignác Jászai-díjas színművész állította színpadra a művet. Ekképp a neki szánt szerepet Besenczi Árpád alakítja.

Fotó: Pezzetta Umberto

Dura Veronika és Ecsedi Erzsébet (díszlet: Mészáros Tibor)

Fotó: Pezzetta Umberto

– Ezt a változatot 2018. december elsején mutatta be a békéscsabai színház, ez a dátum szintén szimbolikus, hiszen 100 évvel korábban Gyulafehérváron ezen a napon nyilvánították ki a románok elszakadásukat, ami másfél évvel megelőzte a trianoni békediktátumot – mesélte Farkas Ignác, amikor a darab munkálatairól kérdeztük. – Első lépésként beleástam magam a regénybe, amit a korának ismert hírlapírója írt. A katolikus szerző erdélyi református közegbe helyezte mondandóját. A színpadra készült adaptáció végkicsengésében eltér az eredetitől, amit nem mondok el, inkább olvassák, s majd jöjjenek a színházba.

Fotó: Pezzetta Umberto

Az Elnémult harangok szerelmi történetként messziről induló cselekménye szerint az erdélyi református teológus, a tehetséges Simándy Pál kitűnő bizonyítványokkal, de megtört szívvel tér haza Utrechtből Kolozsvárra. A református püspöktől azt kéri, elhagyottak támasza, szenvedők vigasztalója lehessen. Így kerül Magyargarabóra, a Görgényi-havasok közé, hogy a magyarság megmaradásának záloga legyen a havasi faluban. Simándynak nemcsak a nyomorral, a babonákkal, a tudatlansággal kell megküzdenie, hanem a terjeszkedő román ortodox egyház helybeli képviselőjével, Todorescu pópával is. A nyelvek, a kultúrák és felekezetek párharcában váratlan fordulat áll be, amikor Simándy beleszeret a román pap lányába, Floricába… A pópáról közben súlyos titok derül ki…

Fotó: Pezzetta Umberto

– A darab alkalmat teremt arra, hogy érzékeljük, a román és a magyar népnek, kényszerűen, de az őket elválasztó határok, ám összekötő folyók, hegyek ellenére együtt kell boldogulniuk – mondta a rendező, hozzátéve, az elő­adásban három, kaposvári végzős egyetemistaként az egerszegi társulathoz szegődött fiatal is komolyabb feladatot, lehetőséget kapott. Farkas Ignác elégedett volt a munkafegyelmükkel, odaadásukkal.

A reményeink szerint mihamarabb látható színjátékban D. Varga Ádám e. h., Besenczi Árpád Jászai-díjas, Dura Veronika e. h., Bálint Péter, Czegő Teréz Gobbi Hilda-díjas, Kiss Ernő Jászai-díjas, Wellmann György Aase-díjas, Ecsedi Erzsébet Aase-díjas, Kovács Martin e. h. játszik, a díszlet Mészáros Tibor, a jelmez Szőke Julianna munkája.

Forrás: zaol.hu