2021. jún. 18., péntek

A Hevesi Sándor Színház hányatott sorsú 2020/2021-es évadját a Legyetek jók, ha tudtok című zenés színművel zárta, legalábbis augusztus végéig, amikorra maradt még a tarsolyban néhány előadás. (A következő évad november elején indul.)

A sokak által ismert 1984-es olasz filmből Vajda Katalin által írt darab szimbolikája – melyet a vendégrendező, Moravetz Levente több helyütt is színpadra állított – illik a zűrzavaros, bezártságra ítéltetett 15 hónaphoz, ami mögöttünk áll. Megpróbáltunk jók maradni, vagy inkább türelmesek, kinek sikerült, kinek kevésbé.

„Az az egy fontos: legyetek jók most, / Már nem kell túl sok a holnaphoz; / Legyetek jók, ha tudtok, / A többi nem számít.” – éneklik, játsszák önfeledten a gyerekek a színpadon, karéjuk üde, kedvességük nagyon is ráfér a nézőre, aki talán nem is vár sokkal többet, ha már végre színházban ülhet. Pedig nem csak a gyerekszereplők együtt mozgó, fegyelmezetten is bájosan zsibongó tömbje a biztos pontja az előadásnak.

Besenczi Árpád mint Fülöp atya a gyerekszereplők körében
Fotó: Pezzetta Umberto

Helvaci Ersan David és Kováts Dóra

A történet az 1500-as évek Rómájába vezet, ámbár az emberséges egyszerűség, a segítő jámborság időtlen is lehetne. Fülöp atya (Besenczi Árpád esetlen és jóságos bácsija csak szimpátiát válthat ki) a kereszténység szinte panteista elvei szerint él, így óvja a senkinek se kellő, a tehetős rómaiak által látni se bírt utcagyerekeket, romos templomokba húzódva. Szívósan tanítja nekik a szentek életét, no meg az egymás iránti empátiát. Hisz a romlatlanságban, az ártatlanságban. Főleg azt kéri, maradjatok jók, ha tudtok.
Eközben alapvetően derűsen és magabiztosan hadakozik a számtalan alakban felbukkanó ördöggel (Urházy Gábor Lászlóra tökéletesen ráöntötték a szerepet, nemcsak a szentelt vizet…), tanácskozik a szintén ezer figurában megjelenő Úrral (Bellus Attila beszédhangja huncutul mosolygó, arcjátéka az eszét folyton kópéságokon törő, mégis bölcs manóé). A három karakter életközeli, valójában egymást ugrató, szarkasztikus jelenetei között kúszik be a dráma.

Isten és az ördög: Bellus Attila, Urházy Gábor László

A mór nő és a bíboros között. Magyar Cecília, Baj László

Ignác atya is dühös: balra Szakály Aurél

A bíboros sötét titka. A kisfiúnak öltöztetett gyereklány zaklatása. Baj László egyházi főméltóságként birtokolja a sátáni hanghordozást, a piperkőc­séget és a magabiztos hatalmi mámort. A közben felnőtté váló utcagyerek, Cirifischio (romantikusan dacos arc Helvaci Ersan David) bosszulja meg felnőve a szerelmévé lett Leonettát (Kováts Dóra), természetesen ezért az életével fizet.
Az igazság a keze és a tőre által helyrebillent, mégis torzó marad világ erkölcsi tengelye. Ezen még az aszkéta jezsuita, Loyolai Ignác atya sem tud segíteni, hiába reméli, hogy a Lelki gyakorlatok című, zsebbe illő, villamoson, metrón is könnyen olvasható kiskönyve átlendít a képmutatáson. Szakály Aurél Ignác atya reverendájában sántikálva bár, de kilép a mellékszereplők sémájából, jelenései szórakoztatóan húzzák le, forgatják ki a magas égből a papírízű szentenciákat. Ahogy Fülöp atyával ők ketten szavak nélkül, kezüket széttárva hüledeznek a bíboros pedofíliáján, hát úgy nem háborodik fel senki.

Az ördögi csábító térfélen pompás jelmezekben sátánkodik a mór nő szerepében Magyar Cecília. Mindig elgondolkodik az ember, mennyivel hálásabb szerep – persze szigorúan csak a színházban (?) – a rafinált, az unalmas jóság elől kéjesen elhajló gonoszság, mint a halovány szendeség. Ez utóbbi vár a szerelme nélkül maradt Leonettára, apácaruhája biztonságában veszti el életigenlését.
Nem értjük Fülöp atyát. Megmenthetné Cirifischiót az akasztófától, ha felvenné azt az igazán igényes szabómunkát dicsérő bíborosi köpenyt, hiszen abba bújva joga lenne kegyelmet adni. Mivel azonban a gyerekek gesztusai nem ebbe az irányba mutatnak, meg talán szűk rá is az a divatos bíbor, marad a lyukas zokninál, a bocskornál és a seszínű darócnál. Mentsége? Hamarjában ad egy végső „dőlt betűs összefoglalót” jobbik felünk, lelki tartalmaink és Isten hollétéről, mégse menjünk már haza azzal, hogy ilyen az élet, a törvény akkor is törvény, ha pocsék. (Az eredeti filmben némileg szofisztikáltabb az üzenet.)

A játék kereteit Bényei Miklós díszletei, Molnár Gabriella jelmezei adják.

Az előadást sikerre viszi az évtizedek alatt slágerré vált alapnóta, a játszó gyerekek ügyessége, de legfőképpen talán az a tény, hogy a színészek közönség előtt játszhatnak, végre érezhetik a nézőtér lélegzését.

Arany Horváth Zsuzsa

Forrás: zaol.hu