„Cintányéros cudar világ”, „Hoppsza Sári”, „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni” – ezek az örökzöld slágerek a Mágnás Miska bemutatóján csendültek fel először 1916-ban. Szirmai Albert operettjei magyarországi megjelenésük után egymás után hódították meg Európa színpadait. A szerző invenciója és dallambősége ugyanis csodaszámba ment. A kritikusok szuperlatívuszokban írtak arról is, hogy Szirmainak egyedülálló érzéke van a burleszk-komikumhoz, a paródiához.
A történetben Baracs Iván bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait. Lovászlegényét, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló gróf néven bevezeti a társaságba. Miska menyasszonyából, Marcsából, a tenyeres-talpas mosogatólányból pedig Mary grófnő lesz…
A Mágnás Miska érdekessége, hogy az operett irodalom azon ritka darabjai közé tartozik, amelyben a táncos-komikus és a szubrett a főszereplők.
Miska
Gömöri Krisztián
Rétfalvi Tamás
Marcsa
Ágoston Katalin
Sziládi Hajna
Nagymama
Oszvald Marika
Vajda Júlia
Rolla
Horák Renáta
Széles Flóra
Baracs
Ágoston Péter
Szélpál Szilveszter
Pixi
Szívós László
Varga-Huszti Máté
Mixi
Ferencz Nándor
Medveczky Balázs
Korláth
Andrejcsik István
Kárász Zénó
Stefánia, a felesége
Kónya Krisztina
Szilágyi Annamária
Lotti grófnő
Somogyvári Tímea Zita
Jella baronesz
Kovács Éva
Szele, Eleméry
Somló Gábor
Leopold
Piskolti László
Józsi
Nagy Bence
Díszlettervező
Túri Erzsébet
Jelmeztervező
Pattantyus Dóra
Világítás
Wéber Tamás
Koreográfus
Lőcsei Jenő
Koreográfus asszisztens
Nemes Roland
Karigazgató
Kovács Kornélia
Zenei asszisztensek
Zalánki Rita
Fábi Anna
Kempf Attila
Súgó
Molnár Tünde
Ügyelő
Stefanik Sándor
Rendezőasszisztens
Czene Zoltán
Vezényel
Kardos Gábor
Koczka Ferenc
Rendező
Peller Károly
a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara
