A színművész kiemelte: egyetért azzal, hogy Csiszár Imre rendező Aquinói Szent Tamáshoz hasonlította Széchenyit, aki egy egész korszakot, világot, országot akart megváltoztatni, átformálni. A legnagyobb magyarnak olyan történelmi víziója volt, amely akkoriban talán senki másnak. Ez nagyon keveseknek adatik meg. Szerinte Széchenyi nem volt őrült. Úgy látja, a reformer egyfajta álcaként használta azt, hogy bolondnak gondolják, mert így tudta tovább folytatni nagyon fontos, a magyarságot szellemileg tápláló irodalmi munkásságát.
A történelmi dráma Széchenyi István utolsó napjait mutatja be a döblingi elmegyógyintézetben, miután megírta az Ein Blicket, a Bach-rendszert bíráló tanulmányát. Ez Londonban jelent meg német nyelven. Hiába volt a császár titkos tanácsadója, házkutatást tartottak nála, elkobozták írásait, besúgókat állítottak rá, megfigyelték, megfenyegették. A zaklatások rontottak egészségi állapotán. Féltve nemzetét, családját, nemesi címüket, tarva attól, hogy valóban bezárják az igazi őrültek közé és eltüntetik a politikából, hosszas vívódás, kétségek közepette öngyilkosságot követ el. Az ehhez vezető utat, történelmi és intellektuális mozzanatokat, kezelő orvosával, Goldmark doktorral folyamatosan zajló önmardosó vitáit mutatja be az előadás egy izgalmas sakkjátszma árnyékában.
Államférfi és etikai forradalmár
Szakács Györgyi Kossuth-és Jászai-díjas művész, látványos, korhű jelmezeket tervezett a történethez. Csiszár Imre nem modernizálta az előadást, ő is meghagyta abban a korban, amikor láthatjuk Széchenyi István utolsó napjait a döblingi elmegyógyintézetben. A rendező szerint egy olyan emberről, szellemi gigászról beszélünk, aki nem pusztán reformpolitikus és államférfi volt, hanem etikai forradalmár, valamint társadalomszervező. Bizonyos szempontból törekvéseivel, céljaival Szent István örökségét vitte tovább történelmünkben. Úgy látja: létezik egy isteni mérce. Ha ahhoz mérjük a megoldhatatlan dolgokat, s azokat ideálként tűzzük ki, akkor létrehozható az állapot, hogy megforgatható a világ. Németh László szövegét sem igazították a mához, csak apró húzásokat végeztek a művön. Az írónak ezt a darabját ritkán játsszák magyar színpadokon. Sopronban most először kerül színre a város első díszpolgáról szóló darab.
Németh László
Széchenyi
történelmi dráma
Szereplők:
Széchenyi István – Széles Tamás
Crescentia, a felesége – Szőcs Erika
Béla, a fia – Papp Attila
Zichy Géza, mostohafia – Marosszéki Tamás
Görgen, főorvos – Major Zsolt
Goldmark doktor – Kovács Frigyes (Jászai-díjas)
Gutherz doktor – Wischer Johann
Lonovics érsek – Boráros Imre (Kossuth-díjas)
Báró Jósika Samu – Pelsőczy László
Babarczy alezredes – Nagy Gábor
Kiss Márton, Széchenyi titkára – Horányi László (Jászai-díjas)
Brach, Széchenyi inasa – Galkó Balázs/Pintér Gábor
Magyarországi látogató – Savanyu Gergely
Mátyás – Szabó László
János, ápoló – Kiss Noró
Díszlet – Csiszár Imre
Jelmez – Szakács Györgyi (Kossuth- és Jászai-díjas)
Dramaturg – Bártfay Rita
Súgó – Szele Júlia
Ügyelő – Kiss Noró
Rendezőasszisztens – Simon Andrea
Rendező – Csiszár Imre (Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész)
Németh László örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette – www.hofra.hu
Előadások novemberben:
2021. november 21. vasárnap 19:00 - Petőfi Színház - Jászai- Nádassy bérlet
2021. november 21. vasárnap 15:00 - Petőfi Színház - Jakab bérlet
2021. november 20. szombat 19:00 - Petőfi Színház - Petőfi bérlet -Löszl bérlet
2021. november 18. csütörtök 19:00 - Petőfi Színház - Berzsenyi bérlet
2021. november 18. csütörtök 15:00 - Petőfi Színház - Herbszt bérlet
2021. november 17. szerda 19:00 - Petőfi Színház - Egyetemi bérlet
2021. november 17. szerda 13:00 - Petőfi Színház - Medgyaszay bérlet
2021. november 16. kedd 17:00 - Petőfi Színház - Roth - Porpáczy bérlet
2021. november 16. kedd 12:00 - Petőfi Színház - Handler bérlet
2021. november 15. hétfõ 15:00 - Petőfi Színház - Fáy bérlet
Információk Széchenyiről, alkotói nyilatkozatok, podcast műsorok, háttér az előadásról, annak készülési folyamatáról, az idei munkabemutatóról:
http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1796-szechenyi-munkabemutato-elott.htm
Szemben a Habsburg-házzal
Széchenyi István 17 éves korában már katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban. Sokat utazott, bejárta Törökországot, Kelet-és Nyugat-Európát. Hazatérve céljául nemzete sorsának jobbítását tűzte ki. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, a Lánchíd megépítését, támogatta a vasúthálózat megépítését és az egyesült Budapest ötletét. Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Posztjáról öt hónap után lemondott. Ezután már egyre több időt töltött Döblingben az ideggyógyintézetben. Itt is alkotott, írt. Előfordult, hogy úgy nézett ki a lakosztálya, mint egy sajtóközpont. Memorandumokat juttatott el az angol, a francia kormányhoz. Röpiratokat írt Bécs ellen, hogy engedményekre kényszerítse őket az 1859. évi válság idején. A rendőrség ezután házkutatást tartott nála, zaklatták. Széchenyi elsőnek ismerte fel a polgári reformok szükségességét, nyíltan hirdette azokat, segítette megvalósításukat. Élete végén szembefordult az addig általa tisztelt Habsburg-házzal. Temetése napján a soproni városi színház nem tartott előadást.
