Van bármilyen meghatározó élményed Stephen Hawkinggal kapcsolatosan?
Több cikket olvastam róla és a filmet is láttam, mely meghatározó élményt jelentett számomra. Az ő nevével szerintem kevesen vannak, akik nem találkoztak. Egy időben nagyon kerestem az utamat, és akkoriban jobban beleástam magam a tudományokba, a különböző vallásokba, melynek része volt Stephen Hawking is.
Számodra mi a leginspirálóbb az Ő történetében?
A kitartása és az, ahogy a betegségét viselte. Stephen Hawkingnak két évet jósoltak az orvosok, ő ennek dacára még több, mint ötvenet élt. Ez eleve egy csoda. Hatalmas hite és akaratereje volt, szellemileg teljesen ép maradt és dolgozott mindvégig. A legmegrendítőbb számomra, hogy egy ilyen koponya be van zárva egy beteg testbe. Hátborzongató az ellentét Hawking zsenialitása és kiszolgáltatottsága között, mely egyrészt valami egészen különleges, szinte misztikus miliővel lengi körül a tudóst, másrészt rávilágít arra is, hogy mi emberek mennyire egymásra vagyunk utalva. Hawking a legnagyobb kincset: gondolatait, tudását adta az emberiségnek, de mások segítsége nélkül ezt nem tudta volna megtenni. Csodálatos, hogy ketten az első feleségével, hogyan jutnak túl minden problémán. Jane szerint az a közös bennük Stephennel, hogy akármilyen helyzetet képesek szórakoztatónak látni. Sosem adják fel, mindenen túljutnak. Ez a minden próbát kiálló, erős kapcsolat két ember között engem nagyon megérint. Az ő élete tökéletes példája annak, hogy az emberi elme és egy erős, szeretettel teli közösség együtt hihetetlen dolgokra képes.
Mitől nagyszerű és különleges ember Jane, hogy így tudja viselni a férje komoly és súlyos problémáit?
Ő egy tudatos, intelligens, kitartó és bátor nő, nagy jellemnek tartom. Döntése mellett végig kitart: Stephent támogatni fogja, és amíg csak lehet, ők boldogan élnek majd. Nem tágít mellőle, noha kísértés van bőven, és dönthetne másképp is. Mindvégig hisz Stephenben. Ebben a nőben az a fantasztikus, hogy a kapcsolatukat minden más elé helyezve, a saját karrierjét is hajlandó feláldozni azért, hogy támogassa a férjét. E nélkül a feltétel nélküli szeretet nélkül Stephen Hawking sem tudott volna zseni lenni. Amit elértek, ketten együtt érték el.
Hogy érzed magad a szerepben, mennyire illik rád?
Még az elején vagyunk a próbafolyamatnak, ezért erre a kérdésre nehéz válaszolni. De Janeben van egy kettősség, amiről úgy gondolom bennem szintén jelen van. Ő egy érzékeny, törékeny nő, mégis hihetetlen erő van benne. Ez az, ami leginkább összeköt bennünket.
Azt gondolom, hogy minden szereppel dolgom van, nem véletlenül kaptam, mint ahogy semmi nem véletlen az életben sem. Az eddigi szerepeim többnyire szakmailag jelentettek kihívást és tanulási lehetőséget. Ez az anyag azonban másképp is hat rám. Azt érzem, hogy Stephen és Jane története segít, hogy változtatni tudjak a gondolkodásomon és a hozzáállásomon az élet bizonyos területein.
Gyönyörű színészi feladat ez, és egyben nagy kihívás. 18 éves kortól 50 éves korig gyakorlatilag végig viszek egy életutat, a fiatal lányt és az idősebb nőt is meg kell tudjam jeleníteni a színpadon. Érdekes élmény is, hogy élő személyt játszhatok, főleg, hogy Jane naplójának a sorai szerepelnek a darabban, keveredve az írott dialógokkal. Olvastam a könyvet, aminek a felkészülésben nagy hasznát vettem, hiszen bepillantást nyerhettem az általam megformált karakter lelkébe, gondolataiba. Ez nagy ajándék egy színész számára, ugyanakkor egy ponton tudni kell elszakadni a valós történettől: drámai helyzetekre van szükség, hogy létrejöhessen a végén a katarzis, illetve a fantáziámból és magamból is hozzá kell adjam azt a pluszt, amitől aztán megszületik Jane figurája.
Véleményed szerint mit tanulhatunk Jane és Stephen kapcsolatából?
Nem a betegség van a központban, hanem az, ahogyan Stephen és Jane megküzd vele. Ők nem elviselni, hanem élni akarják az életet, akkor is, ha a körülmények ehhez nem ideálisak. Megmutatják, hogy boldogságunk nem csupán a külső dolgok függvénye: tudatosan dönthetünk arról, hogy örömteli lesz-e az életünk. Történetük egy olyan fajta gondolkodásra vezet rá bennünket, hogy leljük meg az apró örömöket a mindennapokban, igenis vegyünk fel egy másik szemüveget és vegyük észre őket, még ha negatív hullámban is vagyunk. No meg tanuljuk el Stephen humorát…
Az ember, amikor egy ekkora méretű problémával találkozik a színpadon, akkor talán kicsit magába néz. Az előadás által helyrebillenhet bennünk az, hogy mi fontos és mi nem. Egyáltalán nem természetes az, hogy a szerettünk mellettünk van. Bármelyik pillanatban elveszíthetjük egymást, ahogy Jane is fel volt készülve arra, hogy elveszíti Stephent. Ez egy olyan történet, amit végig izgulhatunk. Egyszerre gyönyörű és vicces, miközben megrázó és húsba vágó. Bízom benne, hogy mindenkinek ad majd útravalót.
