2025. október 5-én tartotta a Jászai Mari Színház a Bűn és bűnhődés bemutatóját.
Hogyan juthat el valaki odáig, hogy az általa vélt igazságosság nevében oltja ki egy másik ember életét? Raszkolnyikov elszegényedett, nehéz körülmények között élő egyetemi hallgató, aki embertársait közönségesekre és nem közönségesekre osztja. Elmélete szerint az utóbbiaknak jogukban áll törvényt szegni, adott esetben vért ontani, ha a világ így előrébb jut. Magát a nem közönségesekhez sorolja, és azt is kifejti, hogy: „Aki szánja az áldozatát, szenvedjen. Nagy elme és mély érzés szenvedésre, fájdalomra kötelez. Az igazán nagy emberek, azt hiszem, igen nagy fájdalmat hordoznak ezen a földön.” Elméletének természetesen, rengeteg a logikai és erkölcsi buktatója. Mindenesetre Raszkolnyikov ezzel csak akkor szembesül, amikor már végrehajtotta tettét: gyilkol, és szembe kell néznie annak következményeivel.
Hegymegi Máté először rendez Tatabányán. A Bűn és bűnhődés kapcsán elmondta:
„Korábban a regény két színpadi adaptációjában is játszottam, és már az egyetem óta vágytam rá, hogy egyszer rendezőként is dolgozhassak ezzel a történettel, ezért is nagyon örültem a színház felkérésének, anyagválasztásának. Garai Judit dramaturggal már több regényt adaptáltunk közösen, most is teljesen új szövegkönyvet készítünk, mert nem akarok már létező adaptációkhoz nyúlni. Szeretek tiszta lappal indulni, kialakítani a saját koncepciónkat, hogy az adott színészekben gondolkozva készüljön el a szövegkönyv, amibe a saját víziónkat is bele tudjuk fogalmazni.
Érdekelnek azok a helyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság dühe, az önérzetesség aránytalan vagy téves bosszúhoz vezet.
Itt van egy fiatal srác, Raszkolnyikov, aki az anyagi helyzete miatt kénytelen otthagyni az egyetemet. A teljes kiszolgáltatottsága, pénztelensége, a lakhatási problémái és főként az igazságérzete a lázadás felé tolja, gyilkol. A dühe jogos, de a bosszúja aránytalan, és az alanyával is célt téveszt. Kérdés, hogy hogyan juthat el idáig az ember, és milyen érzelmi állapotokon megy keresztül a gyilkosságot megelőzően, majd követően.
Ezt a küzdelmet vizsgálja Dosztojevszkij, amit szeretnék hangsúlyozni az áldozatok, Lizaveta és a zálogosnő kiemelt jelenlétével, akik Raszkolnyikovra tapadva ottmaradnak a bűn elkövetése után is, narrálva az ő ki nem mondott érzelmeit. Alapvetően szeretem használni az elbeszélő, narratív formát az előadásainkban, de itt különösen helyénvalónak érzem, sok olyan leíró szöveget tudunk megtartani a regényből, amit lényeginek érzek, ami más formában sérülne.
Az adaptációnk fontos fókusza az is, hogy jól sűrítsük a regényt, befogadható terjedelemben állítsuk a nézők elé, úgy, hogy a történet rétegzettsége ne sérüljön, ami komoly, de nagyon inspiráló folyamat. Ezért Fekete Anna díszlettervezővel olyan teret és rendszert tervezünk, amelyben beláthatunk a szereplők életébe olyankor is, amikor nem ők vannak fókuszban, ezzel olyan helyzeteket is teremtve, amelyek a regényben sem kibontottak.”
A regény alapján a szövegkönyvet írta: Garai Judit
A regényt fordította: Görög Imre és G. Beke Margit
Szereplők
Raszkolnyikov Csabai Csongor
Zálogosnő Egri Márta
Lizaveta Barna Lilla
Szonya Erdős Lili
Porfirij Kardos Róbert
Anya; Amália Ludvigovna Bakonyi Csilla
Dunya Reiter Zita
Razumihin Figeczky Bence
Luzsin Dévai Balázs
Katyerina Ivanovna Danis Lídia
Marmeladov Megyeri Zoltán
Szvidrigajlov Király Attila
Ilja Petrovics Honti György
Zoszimov Crespo Rodrigo
Zamjotov; Mikolaj Nyomárkay Zsigmond
Lebezjatnyikov; Duskin, a kocsmáros Maróti Attila
Nasztya Német Klára
A föld alól előbújt ember Fehér András
Alkotók
Fény Gergely Erzsébet
Hang Számvéber Tamás
Díszlettervező Fekete Anna
Jelmeztervező Szabados Luca
Dramaturg Garai Judit
Ütős darabok Fehér András
Súgó Tajti Boglárja
Ügyelő Hetényi Máté
Rendezőasszisztens Herter Pöti
Rendező Hegymegi Máté
Bővebb információ: ITT!
