„A felvonás elején a szoba már derül, de igazán napos csak akkor lesz, amikor a tanítónő bejön. Mintha ajtót nyitván, vele együtt özönlenék be a nap.” Tóth Flóra elvégezte Pesten a tanítóképzőt, és most első munkahelyére, egy bácskai faluba érkezik. Tele van izgalommal, tettvággyal: végre tanítani fog! Igaz, hogy csak egy kis összevont, falusi lányosztályt, de így is nagyszerű! „Én az életre akarom nevelni a gyermekeket, erre a szép életre!” Alig várja, hogy befogadja a kedves kis falu. Öt hónap múlva megtiporva, szétszaggatva, agyon alázva menekül innen. És az egész szörnyű faluval együtt maga mögött hagyja élete nagy szerelmét is. Bródy Sándor száz éve írt „falusi életképe” ma is minden elemében ismerős – a korrupció, a zaklatás, az álszent gőg, irigység, unalom –, minden olyan, mint ma, de még a boldog békeidők finomabb árnyalataival.

  • Vándor Éva
  • Albert Péter
  • Baksa Imre
  • Bocskai Virág
  • Erdélyi Gábor
  • Farkas Zoltán
  • Hajdu Tibor
  • Házi Anita
  • Hege Veronika
  • Kántor Zoltán
  • Kecskés Alexisz
  • Máté Krisztán
  • Móczár Bence
  • Rácz János
  • Rendező Kis Domonkos Márk
  • Dramaturg Deés Enikő
  • Díszlet- és jelmeztervező Pallós Nelli
  • Rendezőassisztens Kántor Zoltán
  • Ügyelő Verebélyi Zsolt
  • Kellékes Fajd Géza
  • Súgó Gyetvai Viktória
Zenthe Ferenc Színház