Mit és kiket rejt a varázslatos, legendás padlás? Időutazás ég és föld között, mesésen és valóságosan, retróhangulatban, generációkat összekötő történettel, s olyan slágerré vált dalokkal, mint a Fényév távolság, az Örökre szépek vagy a Szilvásgombóc.

A soproni előadás 1986-ba viszi vissza a történetet, azokba a nyári hónapokba, amikor Presser Gábor és Sztevanovity Dusán megírta a művet. A darab egy soproni padláson játszódik, ahol a Rádiós – egy nagy tudású, fiatal feltaláló, később Nobel-díjra esélyes tudós – dolgozik és találkozik a szellemvilág képviselőivel. Az előadásban egymás mellett, egymást átszőve létezik a mese, a transzcendens világ és a valódi kordokumentum: megidéz egy valóságos létállapotot, ugyanakkor – a jó meséhez illően – elvégzi a valós világ korrekcióját is, így aztán még a gonosztevők lelke is megjavítható.

Az előadás hét éven aluliak számára nem ajánlott.

  • Rádiós – Papp Attila
  • Süni – Molnár Anikó
  • Mamóka – Szőcs Erika
  • Barrabás, a gengszter / Révész – Marosszéki Tamás
  • Herceg (szellem) – Savanyu Gergely
  • Lámpás (szellem) – Orbók Áron
  • Kölyök (szellem) – Kisfaludy Zsófia
  • Meglökő (szellem) – Kiss Noró
  • Témüller, önkéntes – Major Zsolt
  • Detektív – Kovács Frigyes
  • Üteg – Rovó Péter
  • Robinson, a gép – Mikó István
  • Szobor – Füsi Zsolt
  • a Soproni Szimfonikus zenekar 
  • Vezényel: Oberfrank Péter
  • Zenei vezető, karmester: Oberfrank Péter
  • Koreográfus: Szakál Attila
  • Díszlet: Pataki András
  • Szcenikus: Szakál Attila
  • Jelmez: Szélyes Andrea
  • Fénytervező: Kovács Ferenc
  • Vizuális tervező: András Fruzsina
  • Korrepetítor: Sárdy Barbara
  • Karmester: Tassonyi Zsolt
  • Kreatív munkatárs: Pomezanski György
  • Ügyelő: Horváth Dávid
  • Súgó: Szele Júlia Lívia
  • Rendezőasszisztens: Simon Andrea
  • Rendező: Pataki András
Soproni Petőfi Színház